Csak sodródsz, próbálsz tüzet oltani, folyamatosan azon agyalsz, mit kell még megcsinálnod, és soha nem érsz a listád végére. Közben pedig elvész a lényeg.

Amikor végre anya leszel, meglepődve tapasztalhatod, hogy anyának lenni nem pont azt jelenti, amit Te eddig gondoltál. Itt és most, nem csak a babád és Te vagytok, egy tökéletesen kivitelezhető napirendben, vagy akár anélkül, de harmonikus mindennapokban, amikben mindig van egy kis időd magadra is. Itt és most, van még a szennyes ruha, a mosatlan edény, a bevásárlás, a főzés, a takarítás, a nem alvás, a hasfájás, van a vágy, ami csak vágy marad, hogy pároddal kettesben legyetek és van a hiányérzet, ami abból fakad, hogy nem találod önmagad, a régi éned, és azokat a pillanatokat, amik feltöltenek. Valójában csak sodródsz, próbálsz tüzet oltani, folyamatosan azon agyalsz, hogy mit kell még megcsinálnod, és valahogy soha nem érsz a listád végére, közben pedig elvész a lényeg: alig találsz olyan pillanatokat, amiket örömmel át tudnál élni, vagy, ha akad is néhány, nem igazán sikerül kiélvezned ezeket a perceket. Mi lehet ennek az oka, és mit tehetnél, hogy ne így legyen? 

Teljesen természetes, hogy amikor kisbabád születik, és bővül a család, az életed egyik legmeghatározóbb pozitív élménye lesz. Mellette azonban, az is egy természetes jelenség, hogy nem feltétlenül sikerül az új szerepeddel lépést tartanod, és azt érzed, hogy sokkal több energiára és időre lenne szükséged ahhoz, hogy minden ugyanúgy zökkenőmentesen menjen, mint eddig.

Amikor babád megszületik egy változáson mész keresztül, életed egy új szakaszába lépsz, és új kihívásokkal szembesülsz. Amíg ketten voltatok, Te és párod, már minden magától értetődő volt, szavak nélkül is értettétek egymást, tudtad, hogy mikor esne jól neki egy pohár bor a hosszú és fárasztó munkanap után, és ő is tudta mikor vágysz a leginkább egy megnyugtató ölelésre. A szerencsések közé tartozol, ha ez a kezdetektől fogva így volt, de valószínű, hogy többen közületek egy tanulási folyamat eredményeképpen jutottatok el idáig. Ismerkedtetek, csiszolódtatok, próbáltátok feltérképezni, hogyan lehet örömet szerezni a másiknak úgy, hogy mindketten jól érezzétek magatokat. Igazából most is ugyanez történik veletek, csak most nem egymást, hanem babátokat tanuljátok. Ez az első nagy közös feladatotok, és teljesen érthető, hogy tökéletesen szeretnétek csinálni: legyen tele kisbabád pocakja, aludjon eleget, ne fájjon semmije, tisztaság, rend, nyugalom és harmónia vegye körül minden pillanatban, és persze neked és párodnak is legyen mit enni, és az sem árt, ha kicsit kettesben is tudtok lenni. 

Aztán azt tapasztalod, hogy nem megy minden egyszerre, és arra gondolsz, hogy majd holnap több időd lesz, majd holnap többet alszik, majd holnap bevásárolsz, de valahogy ez a holnap nem jön el. Szerencsére nem is kell várnod a holnapra, vagy arra, hogy a teendőid listájára az utolsó pipa is felkerüljön – mert hidd el, mindig jön helyette új feladat - elég ha élvezed azt, ami Ma van. Ezt valószínűleg egy üres bölcsességnek tartod, egészen addig, amíg el nem gondolkozol picit azon, hogyan lehetne ezt megvalósítani. Ennek az életszakasznak ugyanis nagy kihívása, hogy tudj alkalmazkodni az új családi modellhez, amikor már nem csak ketten, hanem hárman vagy esetleg még többen vagytok együtt. Ilyenkor szükség van arra, hogy újradefiniáljátok a szerepeiteket. Az segít a legtöbbet, ha fel tudjátok osztani a feladatokat a baba körül, valamint a házimunkát is közösen végzitek el, figyelembe véve, hogy párod dolgozik is. Ezzel biztosan be tudsz húzni majd néhány pipát a listádra. De mi van, ha még így sem sikerül megcsinálnod, amit elterveztél aznap?

Mi maradt a listádon? Ha nem csinálod meg veszélybe sodorhatod babádat, párodat vagy magadat? Valószínűleg nem. Ki tudsz még sajtolni magadból több időt, hogy kiteregess, kitakaríts vagy készíts valamit vacsorára? De erre már nem is kell válaszolnod, mert a lényeg az, hogy nem kell kisajtolnod magadból semmit. Helyette megteheted, hogy pihensz, hogy végig pörgeted a napod azon pillanatait, amit talán akkor nem is tudatosítottál magadban. Azt, hogy babád ma rád mosolygott, hogy a párod azt írta hiányzol, hogy hallottad a kedvenc dalod a rádióban. 

Persze, ha nehezen tudod elengedni a befejezetlen listádat, akkor érdemes akár barátokkal beszélgetni, kicsit panaszkodni, elvonulni relaxálni vagy bármilyen olyan tevékenységet folytatni, ami a Richard S. Lazarus, amerikai pszichológus, nevéhez fűződő érzelem-fókuszú megküzdésben segíthet. Ennek az a lényege, hogy az adott problémádat, ami a Te esetedben az, hogy nem érsz a feladataid végére és folyton csak rohansz, az érzelmeid oldaláról ragadod meg. Nem arra törekszel, hogy minden kész legyen, mert az egyszerűen nem kivitelezhető, hanem inkább az ezzel kapcsolatos rossz érzéseidet próbálod leküzdeni. Ha belegondolsz pontosan ezért éri meg jobban, ha kicsit eltereled a figyelmedet a feladataidról, és valami olyasmit csinálsz, amitől jól érzed magad, mert babádnak is fontosabb egy kiegyensúlyozott vidám anyuka, mint egy lista tele pipákkal.

Felhasznált irodalom: Biggs, A., Brough, P., & Drummond, S. (2017). Lazarus and Folkman’s psychological stress and coping theory. The handbook of stress and health: A guide to research and practice, 351-364.