A szoptatás egy egyéni folyamat, lehet, hogy Te egy varázslatos utazásként éled azt meg, de az is megeshet, hogy folyamatosan küzdened kell érte.

Vannak bizonyos témák az anyasággal kapcsolatban, amiket valamiért mindenki szabályosan közügyként kezel. Ilyen a szoptatás témaköre is. Az esetek nagy részében  nem kapod meg azt a háborítatlan nyugalmat babáddal, ami ahhoz kell, hogy ezt a nagyon összetett folyamatot valójában megtapasztald, igazán megéld, és merj döntéseket hozni vele kapcsolatban anélkül, hogy bárkinek is magyarázkodnod kellene, mert valahogy úgy tűnik, mindenki jobban tudja nálad, hogyan is kellene csinálnod.

Mi is történik ilyenkor, mit jelent maga a szoptatás folyamata? „A szoptatás a csecsemők táplálásának optimális, biológiai módja. Számos jótékony hatása van a gyermekre és az édesanyára rövid és hosszú távon is (…) Gyakori tévhit, hogy szoptatni mindenki tud, csak akarni kell. Az édesanya részéről ez egy tanult viselkedésforma, és a szülést követően az őt körülvevő személyek feladata, hogy a kezdetekben ebben támogassák. (…) A szoptatás nemcsak táplálás, hanem egyfajta gondozási mód is egyben.”

Joggal merülhet fel benned a kérdés, hogy miért kellene bárkinek is magyarázkodnod ezzel az intim, és valójában csak rád és kisbabádra tartozó folyamattal kapcsolatban? Azonban ha már elhangzott a kérdés, valahogy mégiscsak azt érzed, hogy érdemben reagálnod kell rá. „Szoptatod?”, „Eleget fejsz?”, „Iszol te elég vizet?”, „Miért akarsz neki tápszert adni?”, „Miért nem tudtad tovább szoptatni?”, „Ha kitartóbb vagy, előbb-utóbb biztos beállt volna, nem gondolod?”, „Hogy-hogy nincs tejed?”, „Miért nem próbálod más pózban?”, „Még mindig szoptatod?”, “Már 2 éves, mi lesz, ha óvodába megy?”. Nagyon sokan úgy gondolják, hogy ezeket a kérdéseket nyíltan, és tapintat nélkül feltehetik neked. Az igazság azonban az, hogy ezekkel a kérdésekkel számtalan esetben belegázolhatnak a kezdő anya lelkedbe, de akár már tapasztalt édesanyák lelkébe is. Előfordulhat ugyanis, hogy mindent elkövetsz, és mégsem sikerül úgy és addig szoptatnod babádat, ahogy és ameddig szeretnéd. Ez már önmagában elegendő ahhoz, hogy elkeseredj, és kételkedj magadban, de ha még kérdések is záporoznak a fejedre, akkor teljes a kontrollvesztés érzete. Ha pedig kisbabádat kitartóan szoptatod, akkor sem kímélnek az értetlenkedő kérdést feltevők. Egy-egy negatív megjegyzés arról, hogy meddig akarod még szoptatni, tud nagyon bántó lenni.

Természetesen nem arról van szó, hogy ne érdeklődjenek, hiszen anyukaként nagyon jól esik ilyenkor neked is a törődés és figyelem.

Azt senki nem vonja kétségbe, hogy az anyatejes táplálás az optimális megoldás babádnak és neked is, de sajnos néha úgy dörgölik a “jó” tanácsokat az orrod alá, hogy nem is sejtik, hogy minden éjjeled és nappalod arról szól, hogy kialakíts egy komfortos megoldást babád táplálásával kapcsolatban. Vagy talán éppen legfőbb vágyad teljesedett be azzal, hogy több évig tudtad gyermekedet szoptatni, mégis kérdőre vonnak miatta.

A “jó tanácsok” mellett, ami miatt még úgy érezheted, hogy magyarázkodnod kell, az az interneten található tömérdek információ a szoptatásról. Amikor keresgélsz azzal kapcsolatban, hogy mitől mehet nehezen a szoptatás, és rájössz, hogy már mindent kipróbáltál, de mégsincs elég tejed - pedig azt írják, olyan nincs, hogy nincs elég tej –, akkor magadban kezdesz el kételkedni, és hogy ne érezd még nagyobb kudarcnak a szoptatást, megintcsak megpróbálsz magyarázkodni, hogy ne kelljen azt mondanod, hogy igen, miattad van, és bár mindent megteszel, nem megy, így csak veled lehet a baj. Feltámad benned a bűntudat, hogy nem tudod elegendő ideig megadni babádnak az anyatej biztosította védettséget. Ha pedig sokáig szoptatsz, akkor könnyen kelthetnek benned bűntudatot azzal kapcsolatban, hogy a gyermek önállósodási folyamatát gátolod azzal, hogy még mindig szoptatsz.

Ma már szerencsére működik a szoptatási tanácsadás intézménye, és felkészült szakemberekkel át tudod beszélni a témát, a hasznos gyakorlati tanácsok mellett a lelki vetületét is érintve a nehézségeknek. Amikor úgy érzed, hogy nagyon sok kérdés kavarog benned, és szeretnél tisztán látni, érdemes szoptatási tanácsadóhoz fordulni, ő akár a lelkeden is tud könnyíteni. 

Az emberek fejében általában a szoptatás a meghitt együttlét és összeolvadás pótolhatatlan élményeként jelenik meg. Babád kötődésének minősége azonban független a táplálás módjától, a kisbabák ugyanis a kötődés igényével születnek, amit nem befolyásol az a tény, hogy képes vagy-e szoptatni őt vagy sem. A Te oldaladról nézve sincs ok az aggodalomra, és nem kell, hogy azt gondold, hogy az anyai kötelék sérülhet, ha nem tudsz szoptatni. Valójában az is elegendő, ha megvan a szándékod arra vonatkozóan, hogy szoptatni szeretnéd babádat. Ennek a szándéknak köszönhetően te is pontosan annyira érzékeny leszel kisbabád jelzéseire, mint amennyire egy ténylegesen szoptató anyuka.

A szoptatás tehát egy olyan téma, amivel kapcsolatban sokan azt érzik, hogy irányt kell mutatniuk, hiszen az irány közismert: a szoptatás az optimális táplálási mód és a baba 6 hónapos koráig a kizárólagos szoptatás javasolt. Igen, ez valóban így van, csak ne felejtsd el, hogy előfordulhat, hogy a legnagyobb igyekezeted ellenére sem sikerülhet az ajánlásokat megvalósítanod, és azok a háttértényezők, amik egyedivé teszik számodra a szoptatást, teljesen megváltoztathatják, megnehezíthetik vagy megkönnyíthetik számodra azok betartását. Ezért engedd meg magadnak, hogy Te dönts arról, hogyan táplálod babádat, meddig szoptatsz, és meddig bírsz küzdeni úgy, hogy az még neked is és babádnak is jó legyen.

Felhasznált irodalom: Csóka, Sz. Kötődéselmélet és szoptatás. Fejezetek a laktációs szaktanácsadó képzés törzsanyagához, 93-100.

Fülöp, V., Sztahovits, P., Nádor, Cs., & Demeter, J. (2017). A szoptatás endokrinológiája, immunológiája és gyakorlati vonatkozásai. Egeszsegtudomanyi Kozlemenyek, 7(1), 14-24.