Egy nagycsaládos modellben nem kellett egyedül küzdeni, a családtagok sokat segítettek. Ma már, néhány szerencsés párt kivéve, minden rátok, szülőkre hárul. Amikor anyává válsz, párod pedig apává, sokszor érezheted Te is és ő is, hogy egyedül próbáltok helytállni az új szerepetekben. Ezen sokat tud segíteni, ha ott vagytok egymásnak.

A párkapcsolatok sok esetben előbb-utóbb egy új kihívással szembesülnek, amikor a gyermekvállalás mellett döntenek. Ez nem egy váratlan nehézséggel indul, hiszen ti már egy ideje vágytatok erre az új élethelyzetre, tervezgettétek, és izgatott kíváncsisággal vetettétek bele magatokat a családtervezésbe. Ez természetesen így van jól.

Régebben a családok jellemzően fizikailag is közelebb maradtak egymáshoz annak ellenére, hogy már több generációssá bővültek. Egy ilyen támogató jelenlét sokat segíthetne manapság is, akár neked is, hogy oldottan és mindenféle gátlás nélkül meg tudd osztani a benned rejlő, érzéseket, kérdéseket, kétségeket a családod többi női tagjával, ráadásul azonnal, abban a pillanatban, amikor arra szükséged van. Persze, mondhatjuk erre azt, hogy a mai világban a technológia fejlődésének következtében leküzdhetők a távolságok, és az azonnali segítség biztosítható, de – és ezt biztosan Te is meg tudnád erősíteni –, egy érzékeny anya számára, az olyan sokat számító támogató ölelések, érintések pótolhatatlanok.

Csodálatos dolog szülőnek lenni, de embert próbáló feladat is a mai világban. Amellett, hogy küzdesz azzal, hogy elfogadd megváltozott testedet és lelkedet, harcolsz a bűntudattal is. Kisbabád ugyanis folyamatos jelenlétedet igényli, nem tud nélküled létezni, hiszen számára ti egy egységet alkottok.

Tanulod az anya szerepet, ami mellett nem tudod, hogyan tarthatnád életben a többi szerepedet is, hogyan maradhatsz feleség, társ, dolgozó nő, barátnő, valakinek a lánya, testvére anélkül, hogy bűntudatot éreznél minden pillanatért, amikor nem anyaszerepben tündökölsz. Ebben a szerepben sokszor érezheted magadat ügyetlennek, mert nem sikerül megnyugtatni babádat, nem megy a szoptatás, fáradt vagy, kimerült, tele szorongással, hogy mit tegyél például, ha beteg a babád. Egy nagycsaládos modellben nem kellett egyedül küzdened, a nagyszülők, nagynénik ott voltak és sok mindent átvállaltak, ha igényelted, és még kérni sem kellett, hiszen ez volt a természetes. Ma már, néhány szerencsés párt kivéve, minden rátok, szülőkre hárul.

Az apukákon éppen ezért óriási a teher, hogy betöltsék azt a tátongó űrt, amit a nagycsaládok hiánya okoz. Anyaként minden porcikáddal vágysz arra, hogy megértsenek, támogassanak és elismerjenek. Párodnak, ha a család többi tagja távolabb él, ezt a szerepet is be kell töltenie. Az ő feladata elsősorban, hogy Téged támogasson, hogy elhitesse veled, hogy igenis kompetens és jó anya vagy. Amikor elhiszed, hogy jól csinálod, akkor szárnyalsz és babád így válik igazán kiegyensúlyozottá. (A megváltozott apa szerepről itt olvashatsz bővebben.)

Amikor anyává válsz, párod pedig apává, sokszor érezheted Te is és ő is, hogy egyedül próbáltok helytállni az új szerepetekben. Ezen sokat tud segíteni, ha ott vagytok egymásnak, de az is nagyon fontos, hogy időnként arra is szánjatok időt, hogy ne csak a babátok körüli teendőkben legyetek együtt.

Kedves Apuka! Emeld fel párod, mert megérdemli, ő egy nagyon jó anyuka. Kedves Anyuka! Értékeld, amit párod tesz érted, mert ő egy kincs, és így válhatsz Te is jó anyává. Ahogyan egy sikeres férfi mögött mindig egy sikeres nő van, úgy a kiegyensúlyozott anyuka titka is egy odaadó társ, egy apuka.

Felhasznált irodalom: Komlósi P. (1997): A család támogató és károsító hatásai a családtagok lelki egészségére. A család helyzete a társadalomban. In. Gerevich József (Szerk). Közösségi mentálhigiéné (pp. 13-34). Budapest: Animula.